A tekintet befolyásol minket

Lehet, hogy mosoly nélkül nem tökéletes az öltözet, de a rettegő tekintet gyorsabban kelt első benyomást másokban.A Vanderbilt Egyetem kutatói felfedezték, hogy az agyban hamarabb tudatosul a félelmet sugárzó arcok látványa, mint az egyéb érzelmeket kifejezőké.

"Okunk van azt hinni, hogy az agy kialakított olyan mechanizmusokat, melyeknek az a feladatuk, hogy a környezetben veszélyre utaló jeleket észleljék. Az egyik ilyen jelzés a félő, rettegő tekintet,"mondta David Zald a pszichológia tanszék professzora és a a tanulmány társszerzője. "Hisszük, hogy az agy bizonyos hangulatokat hamarabb érzékel, mint ahogyan tudatosul bennünk, így figyelmünket rá tudja irányítani a környezetünkben ránk potenciálisan veszélyt jelentő helyzetekre."

Randolph Blake, pszichológia professzora és Eunice Yang doktorandusz társszerzői a tanulmánynak, mely az Emotion kiadványban jelet meg 2007 Novemberben.

A kutatók azt kívánták meghatározni, hogy vajon a félelmet, a közömbösséget vagy a boldogságot kifejező tekintetek azonos sebességgel tudatosulnak bennünk vagy ezek egyike hamarabb jut el tudatunkba mint a többi. Ahhoz, hogy ezt megvizsgálhassák le kellett lassítaniuk azt a sebességet amellyel az alanyok az arcról származó információkat feldolgozzák - ez általában kevesebb, mint 40 milli-másodperc alatt történik. Ilyen nagy sebességnél nehéz meghatározni, hogy mely képek jutnak el a tudatig leggyorsabban.

Yang, a tanulmány vezető szerzője, rájött, hogy az az eljárás, melyet Blake laborjában alkalmaznak megfelelő megoldást adhat a problémára. A technika-folyamatosan változó villanások-meggátolják az embereket, egészen 10 másodperc időtartamig is, hogy tudatosuljon bennük az, amit látnak.A csapat úgy alkalmazta az eljárást, hogy az alanyok egy képernyőt néztek egy olyan készüléken keresztül - mint a mikroszkóp nézőkéi-, amely lehetővé tette, hogy a két szemnek más-más képet vetíthessenek. Az egyik szemnek sok képet gyorsan vetítettek, a másiknak pedig folyamatosan egy arcot ábrázoló képet mutattak. A sok kép vizuális zajként szolgált elnyomva az arcot ábrázoló képet, illetve annak tudatosítását. Az alanyok jelezték, amikor tudatosult bennük, hogy látnak egy arcot, mely lehetővé tette a kutatóknak, hogy meghatározzák, hogy az arckifejezésnek van-e bármilyen hatása arra, hogy milyen gyorsan észleli, fogja fel az alany.

A csapat azt találta, hogy az alanyok hamarabb észlelték a félelmet kifejező arcokat, mint a semlegeseket vagy a boldogokat. Úgy vélik, hogy az agy "amygdala"-nak nevezett területe felelős ezért, amely a normál vizuális információ agyi folyamatot lerövidíti egy kerülő úton.tekintet"Az amygdala előbb fogadja az információt, mint ahogy az a cortex-be jut, ahova a legtöbb vizuális információ tart. Azt gondoljuk, hogy az amygdalának van valamiféle nyers ingerfeldolgozó képessége és képes figyelmeztetni más vizuális információt feldolgozó területet, hogy mire fókuszáljanak," mondta Zald.

Zald és kollégái hiszik, hogy a félelem kifejeződése kulcs szerepet játszik.

"A félelem-teljes szemeknek különös alakja van, több látszik a szem-fehérből," mondta ."Lehet, hogy ez az az egyszerű jellegzetesség, amit az amygdala észlel, mert ez csak egészen egyszerű ábrát képes megragadni. A félelmet sugárzó szem lehet, hogy valami olyasmi, ami viszonylag mélyen rögzült ott bent."

Meglepő az a felfedezés, hogy a boldogságot sugárzó arcokat a leglassabban észlelték az alanyok.

"Azt gondoljuk, hogy a boldog arcok biztonság jelzést küldenek. Ha valami biztonságos, akkor nem kell rá figyelni," mondta Zald.

A következőkben a kutatók azt vizsgálják majd, hogy mindez az információ miként befolyásolja viselkedésünket.

"Az érdekel minket, hogy feltárjuk mindez miként hat a viselkedésünkben," mondja Zald. "Mivel ezen tekintetek, arckifejezések feldolgozása tudatunkon kívül történik, vajon ezek befolyásolják a viselkedésünket és döntéseinket? Ha igen - hogyan?"